Skip to main content
Finance

Tőkemozgás

Információk a tőke szabad mozgásának európai uniós alapelvéről, annak jogalapjáról, az alapelv érvényesülésének figyelemmel kíséréséről és az Unión kívüli beruházásokról

Áttekintés

A tőke szabad mozgása az Európai Unió egységes piacának egyik tartópillére, melyet a Maastrichti Szerződés rögzít. E szerződés 1994. évi hatálybalépésével a több tagországot érintő tőkemozgásokra és fizetésekre vonatkozó valamennyi korlátozás tilossá vált.

A liberalizáció célja az integrált, nyitott és hatékony európai pénzügyi piacok megteremtése.

Az európai polgárok számára a tőke szabad mozgása lehetővé tesz számos tranzakciót, így például azt, hogy:

  • bankszámlát nyissanak külföldön,
  • részvényeket vásároljanak külföldi illetőségű cégekben,
  • a befektetési lehetőségek szélesebb spektrumából válasszanak, így nagyobb megtérülést érjenek el,
  • ingatlant vásároljanak egy másik országban.

A vállalkozások számára a következőket jelenti:

  • befektethetnek más európai vállalatokba, illetve tulajdonjogot szerezhetnek felettük,
  • olcsóbban juthatnak tőkéhez, hiszen a finanszírozási lehetőségek szélesebb köréből választhatnak.

Fogalommeghatározás

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés nem határozza meg a tőkemozgás fogalmát. Fogalommeghatározás hiányában az Európai Unió Bírósága úgy határozott, hogy a 88/361/EGK irányelvhez mellékelt nómenklatúra fogalommeghatározását lehet alapul venni. Ez utóbbi értelmében a határokon átívelő tőkemozgás fogalma a következőkre terjed ki:

  • közvetlen külföldi befektetések,
  • ingatlanbefektetések vagy -vásárlások,
  • értékpapír-befektetések (pl. részvények, kötvények, váltók, befektetési alapok),
  • kölcsönök és hitelek nyújtása,
  • pénzügyi intézményekkel folytatott egyéb műveletek, ideértve a személyes tőkemozgásokat (hozományok, hagyatékok, alapítványok stb.).

Jogi keret

Az egységes uniós piacot alátámasztó alapvető szabadságok (a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgása) között a tőke szabad mozgása a legújabb keletű. Csak a Maastrichti Szerződéssel vált közvetlenül alkalmazandó alapelvvé EU-szerte.

A tőke szabad mozgásának jogi kerete a következőkből áll:

  • az uniós szerződés rendelkezései,
  • jegyzőkönyvek és nyilatkozatok,
  • az új tagállamok csatlakozási okmányai által biztosított átmeneti intézkedések.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 63. cikke a tőkemozgások és fizetési műveletek mindenféle korlátozását tiltja – nemcsak az EU-n belül, hanem az EU-országok és nem uniós országok között is. A szerződés további rendelkezései azonban előírnak néhány kivételt a tőke szabad mozgásának elve alól, különösen az adózással, a pénzügyi intézmények prudenciális felügyeletével, a közrenddel és a biztonsággal kapcsolatos problémák megelőzése érdekében.

Az Európai Unió Bírósága (EUB) hozhatja meg a végső szót a szerződés rendelkezéseinek értelmezése tekintetében, és ezen a területen már számos bírósági ítélet született.

Részletesebb információk:

Nyomon követés és végrehajtás

Az Európai Bizottság a tőke szabad mozgására vonatkozó elv érvényre juttatása érdekében figyelemmel kíséri az EU-n belüli tőkemozgásokat és gondoskodik arról, hogy a tagországok megfelelően alkalmazzák a szerződés rendelkezéseit.

2018 júliusában a Bizottság közleményt adott ki, melyben felhívja a figyelmet az egységes piacon belüli beruházások védelmét szolgáló uniós alapszabályok fontosságára. Ennek előzményeként a Bíróság úgy ítélkezett, hogy az uniós tagállamok között fennálló nemzetközi beruházási megállapodások beruházó és állam közötti választottbírósági eljárásra vonatkozó kikötései nem egyeztethetők össze a szerződéssel.

A tőke szabad mozgásának akadályai

Az Európai Bizottság cselekvési tervet fogadott el a tőke valódi egységes piacaként szolgáló tőkepiaci unió létrehozásáról 2019-ig. A cselekvési terv keretében az Európai Bizottság az uniós országokkal együttműködésben megkezdte annak vizsgálatát, hogy vannak-e továbbra is az egyes tagállamokban a tőke szabad mozgását hátráltató akadályok.

A témával kapcsolatos megbeszélések és eszmecserék céljából létrejött egy, a tőke szabad mozgását gátló akadályokkal foglalkozó szakértői csoport, mely az uniós országok szakértőiből tevődik össze.

2017 márciusában a Bizottság elfogadott egy jelentést, melyben megvizsgálja, hogy az EU-belüli, határokon átívelő beruházások megkönnyítése érdekében hogyan lehet megszüntetni a tagállami akadályokat.

2017 májusában a Bizottság és a tagállamok megállapodtak egy közös cselekvési tervről a tőkeáramlás útjában álló nemzeti akadályok megszüntetésére.

Nemzetközi kapcsolatok

A szerződésben garantált alapszabadságok közül a tőke szabad mozgása rendelkezik a legkiterjedtebb hatállyal. Ez az egyetlen alapszabadság, amely túlmutat az EU belső piacának határain, mivel magában foglalja az uniós országok és a világ többi része közötti tőkeáramlást is.

Mindazonáltal ez a szabadság ésszerű biztosítékok és védelem nélkül nem létezhet. Az uniós országoknak joguk van megfelelő intézkedéseket hozni annak biztosítására, hogy a külföldi befektetések ne jelentsenek közbiztonsági fenyegetettséget számukra, és maga az Európai Unió is korlátozhatja ezt a szabadságot akár szükséghelyzetben, akár szokványos gazdasági körülmények között.

Az EU élen jár a tőke szabad áramlásának elősegítésében nemzetközi szinten: következetesen kiáll a kereskedelem útjában álló akadályok megszüntetéséért, illetve mérsékléséért és a mindenki számára egyenlő beruházási feltételek megteremtéséért.

Ezeknek az elveknek az érvényre jutását az EU a következők révén mozdítja elő:

Documents

  • A Pénzügyi Stabilitás, a Pénzügyi Szolgáltatások és a Tőkepiaci Unió Főigazgatósága

Commission communication on the protection of investments

Commission published a communication in which it recalled the fundamental rules under EU law for the protection of investments within the Single Market.